Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Hány Csernobilt engedhet meg magának a Világ?

Az alábbi írást Antalffy Tibor bá blogjáról vettük át, részben aktualitása miatt, részben mert a kérdést rendkívül elgondolkodtató módon, sajátos nézőpontból mutatja be.  

(500) Tibor bá blogja - Hány Csernobilt engedhet meg magának a Világ?
Publikálva 2011.ápr.26. | Tibor bá blogja |

Ma, április 26-án van pontosan 25 éve, hogy a csernobili atomreaktor kigyulladt, miközben 50.000.000 curie radioaktív anyagot lövellt fel a levegőbe, és évezredekre lakhatatlanná tett 50.000 km2-t, ami több mint egy fél Magyarország. Katasztrófák esetében borítékolni lehet, hogy a kormányok nem mondják meg az igazat, hát ha még az adott kormány egy totalitárius rezsim élén áll. Így esett, hogy a világ az eseményről csak 3 nap késéssel értesült, ugyanis a Csernobiltől 1600 (nem téves a szám) kilométerre lévő svéd reaktorba érkező dolgozók automatikus ellenőrzése radioaktív port fedezett fel a ruháikon. A gyors nyomozás kiderítette, hogy a radioaktív port a Szovjetunió felől fújó szél hozta. A számítások 1600 kilométeres távolság ellenére nagyméretű balesetre utaltak. Svédország riasztotta a világot. A csernobili felhő a svédektől délre fordult és halálos terhétől Németország majd Ausztria felett szabadult meg (mi jelentéktelen mennyiséget kaptunk, de egy kölcsönbe kapott GM-cső az ereszcsatorna kiömlője alatt piszkosul ketyergett). A világ egyszeriben felébredt, és rádöbbent arra, hogy az ATOM nem vicc, de az igazi következményeket nem fogta fel ésszel. A mainstream média pedig nem tette meg azt a szívességet, hogy feltárja a kényelmes és olcsó atomreaktorokból nyert energiának igazi árát. A kezdeti riadalom hamar elült, mert még a szakembereknek is az volt a véleménye, hogy ilyesmi kizárólag a kommunista országok tipikus hanyagságának a következménye. A nagyfokú biztonságra törekvő nyugati reaktoroknál ilyesmi el se képzelhető. Arról nem is beszélve, hogy a csernobili reaktor elavult.

El se telt a negyed század, és egy sokkal szörnyűbb balesetet élhetett át a világ a roppant precíz munkájáról ismert, igen fegyelmezett munkásairól híres Japánban. A fukusimai baleset még nem csengett le, de előzetes sejtések szerint a végeredmény Csernobilt messze maga mögött fogja hagyni. Miért is? Mert a TEPCO hivatalos beismerése szerint, jó esetbe az év végére (még 8 hónap) a helyzet stabilizálódhat (az összeégett fűtőelemeket kellő mértékben tudják hűteni) és az egész biztonságosan befejezhető (szarkofágok?) a következő 10 év alatt. Mindenesetre Fukusima kitűnő alkalom volt arra, hogy április 19-én a megélhetési világpolitikusok összefussanak Kijevben egy kis fontoskodásra. Lásd az alábbi ábrát.


A téma a 30 évre szavatolt szarkofág újraépítése, mert a meglévő erősen repedezik, a réseket már egy ideje buzgón tömögetik. Sajnos a folyamatos radioaktív bombázásnak se a beton, se az acél nem tud ellenállni (!!!) a végtelenségig. Az új szarkofág költségvetése 1600 millió €, amiből 740 millió hiányzik. Ukrajna ezt az összeget akarta összekoldulni. A résztvevő 50 állam össze is dobot 550 milliót, de ugye még mindig hiányzik 190 €. Ezt jó eséllyel a részt nem vevő államok között sikerül majd összekalapozni, elvégre Csernobil az egész emberiség végtelenbe nyúló koporsója.

Viszont a láthatatlan gazdik utasítása egyértelmű volt, amit a küldöttek közös közleménye visszhangzott: az atomreaktorok nem biztonságosak, de az emberiség nem tud meglenni az energiája nélkül (”Nuclear power is not safe, but the world needs it.”). Legyünk őszinték, ragyogó stratégia, nem sumákol, nem csúsztat, beismeri, hogy nem biztonságos, deeeee fogd be a pofádat, mert te se vagy hajlandó lemondani a világításról, TV-től, mosógépről, mikrohullámú sütőről, számítógépről, mobil telefonról, estébékről. De, ez nem minden, számítások szerint a nukleáris energiaforrások elhagyása 10.000 milliárd dollárba kerülne. Kinek van erre ennyi pénze? Már csak azért, mert ez a világ GDP-jének 10 százaléka. Aztán pedig az alternatív energia források messze hátul kullognak. És ugye az se megvetendő szöveg, hogy a szénerőművek is elég jelentős mennyiségű radioaktív füstöt eregetnek ki. Tehát minden marad a régiben, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a BIZTONSÁGRA.

Ez azonban maszlag, megmondom miért. Vegyük a gépkocsi közlekedést. Kiderült, hogy a kényelmes közlekedésért a fizetendő ár, az elkerülhetetlen balesetek bekövetkezése. A technológia mindent megtett, hogy a gépkocsi közlekedés biztonságosabb legyen, de a balesetek száma nem csökkent. Biztonsági öv, légzsák, ABS, extra merevítők, harmonika motorház, védőkorlátok…. Ezek hoztak is eredményt, de a gépkocsik számának növekedése lenullázta az eredményeket. Ugyanez fog történni a reaktorokkal is. Tízszer biztonságosabbak lesznek, de tízszer több lesz belőlük, az eredmény ugyanaz. Huszonöt évente egy leolvadás. A konferencia résztvevői jelentős mennyiségű szót csépeltek a nukleáris jövővel kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy vagy süketek vagy vakok, vagy mind a kettő. Csernobil mindössze 90 km-re van Kijevtől! A 25 éve bekövetkezett baleset következményeinek a megtekintéséhez nem kell átutazni a fél világot. Itt látható a tőszomszédságban az elkerített 50.000 négyzetkilométer, most pedig Fukusima. Ki tudja hány tízezer négyzetkilométer megközelíthetetlen, mindörökre. A nagy kérdés, hány Csernobilt engedhet meg magának a világ? Fukusimánál most engedtek a tengerbe 12.000 tonna radioaktív vizet, hogy további radioaktív víznek helyet tudjanak biztosítani. Marin-biológusok szerint több nagytestű halfajta kipusztulása várható. Arról nem is beszélve, hogy ki fog ezek után tengeri halat enni? A kaliforniai tehenek tejében már megjelent a radioaktív jód. Nem sok, de már ott van és napról-napra egyre több lesz. És ne feledjük, hogy a Csernobil affairnek még messze nincs vége. Az ott használt fűtőanyag 95 százaléka a szarkofág alatt van, létezik, sugároz. A régi szarkofágot most készülnek felváltani egy újabbal. Lásd az alábbi képet.

Egyértelmű, hogy a régi, használhatatlan, szarkofágot a helyén hagyják, és húznak fölé egy nagyobbat. Aztán majd 25-30 év múlva egy újabb szarkofágot építenek, még nagyobbat, hogy a régi alatta maradhasson. Aztán 50-60 év múlva még nagyobbat, és így az előttünk álló ezer meg ezer évig. Aztán majd lesz egy szarkofág Fukusima felett is, eleve jó nagy, mert ott több reaktor is leolvadt, és majd ott is 25 évenként újabb és újabb szarkofágok. Tényleg, hány Csernobilt engedhet meg magának a Világ? Ötöt, tízet, százat? Mert csak idő kérdése és a Föld fele zárt terület lesz, ahová belépni életveszélyes. De még ezzel se lesz megoldva minden. Ezek a radioaktív elzárt részek akkor se biztonságosak, ha ember a közelükbe nem megy. A radioaktív anyagokat az eső bemossa a földbe, ahonnan bekerül a talajvízbe és szép csendben elvándorolhat ki tudja hová. Pusztíthat erdőtűz és akkor a radioaktív hamu elszállhat messze a kijelölt határvonal mögé. Lehet úgy élni egy szobában, hogy a padlón 4-5 helyen van egy rakás szar, amiket kerülgetni kell, csak nagyon büdös, és a szagokat nem lehet kikerülni. Kell nekünk ez? Aligha.

A megépítendő, új szarkofágot a reaktor mellé építik vasúti sínekre, és amikor elkészült, egyszerűen rátolják a meglévő tetejére, és 25 évre nincs több gond, hacsak a hasadó anyagnak, ott legalul, nem lesz más ötlete. A nukleáris ipar egy Terra incognita, sok minden nincs még feltérképezve benne.

Az egész probléma mögött az emberi agy egyik sajátossága áll, vagyis előrelátása lehatárolt, mert csak saját életére van szabva. Végig annak vagyunk tanúi, hogy a döntéshozókat nem érdekli, mi lesz 50 vagy 100 év múlva se klimatikus, se pedig nukleáris területen, hiszen pénzükkel biztosítani tudják a kellemes jelenüket, jövőjük pedig mindössze néhány évtizedre terjed. Minden más okoskodás érvénytelen. Tényleg, mi a fenének siratjuk mi az emberiséget? Megérdemlik?
 

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Milyen tanulsággal szolgálhat korábbi népek és a természet viszonya, amennyiben az összeomlásig fajuló válságot idézett elő? A húsvét-szigetiek kivágták az utolsó fát is, a dél-amerikai indiánok túlhasználták a földet... El lehet ennyivel intézni régmúlt társadalmak bukásának okait?

A könyv a rendszerelméleten keresztül mutatja be, mire jutott a lehetséges forgatókönyvek elemzésével; milyen jövőnk lehet. A könyv alapját egy olyan számítógépes modell eredményei képezik, mely kulcsfontosságú folyamatokat modellez (népesség, energia, ipar, mezőgazdaság, szennyezés stb. alakulása és kölcsönhatásaik). Az eredmény megdöbbentő.

X