Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


A norvég gázról és Oroszország lehetőségeiről

Június 17-én figyelemreméltó, és talán éppen ezért itthon egyáltalán nem említett hír látott napvilágot a norvég Aftenposten újságban. A cikk a norvég gázkitermelés közeli jövőjét tárgyalta, és arról számolt be, hogy az Uppsala Egyetemen működő, szénhidrogén-kimerülést kutató csoport elemzése hatására a Norwegian Petroleum Directorate (Norvég Petróleum Igazgatóság) lefelé módosította saját előrejelzéseit az ország földgázkitermeléséről.

Balra: Előrejelzés, Norvég Petróleum Igazgatóság (legjobb eset: rózsaszín, legrosszabb: kék). Forrás: Aftenposten. Jobbra: Uppsala Hydrocarbon Depletion Group előrejelzése a norvég gáztermelésről (fekete: legjobb eset, piros: referencia-eset) Forrás: ASPO konferencia-2009.

Az ábrából egyértelműen látható, hogy a norvég hivatal az uppsalaiak előrejelzését támasztotta alá. A hagyományos norvég gázkészletek kitermelése 15 éven belül tetőzik. Norvégiának vannak nem hagyományos gázkészletei is a norvég-orosz tengeri határvonal mentén, több tízezer milliárd m3 nagysággal, de ezek kitermelése nem lehetséges évi százmilliárd m3 kapacitással, a kis EROEI (energetikai megtérülés) és a nehéz hozzáférhetőség miatt, így létük a csúcsot alig befolyásolja, eltolni valószínűleg csak rövid ideig lesz képes, utána pedig csak lassítja a folyamatot.

Az EU Norvégiából szerzi be földgázának 21%-át. A másik fontos forrás Oroszország. Tételezzük egy pillanatra fel, hogy az uppsalaiak által készített előrejelzés az orosz gázmezőkre is fennáll. Akkor mi történik, milyen jövőt látunk?

A jelenleg működő orosz mezők hozama megközelítőleg 660 milliárd m3 évente. Ha nem áll munkába a Yamal-félszigeten feltárt, egyébként csúcson körülbelül 300 milliárd m3/év hozamra képes mezőrendszer, akkor az orosz gázhozam már csökken. Ha munkába áll, akkor a hozam szinten tartható, esetleg kissé növelhető is, egészen 2030-ig. Az orosz beszállítás adja az EU gázbehozatalának 40%-át. A Yamal-félsziget mezői közül a Bovanenszkoje 2012-ben, a Stokman 2013-ban lép a tervek szerint a rendszerbe. majd meglátjuk. A Bovanenszkoje indulása 5 éve csúszik.

Az orosz export kb. 220 milliárd m3/év jelenleg az EU felé. Ha a Bovanenszkoje késik még 5 évet, akkor ez visszaesik 180 milliárd m3-ra, a norvég eladások pedig 2020 után kezdenek el esni, együttesen 2020 után olyan helyzet elé állíthatják az EU-t mely energiabiztonság szempontjából kockázatos.

Azzal még nem is számoltunk, hogy mindeközben lassan, de nő a norvég gázfogyasztás is (azért lassan mert Norvégia árama 98%-ban vízerőműből jön, legtöbb helyen azza is fűtenek), és gyorsan nő az orosz gázfogyasztás (a teljes kitermelés 65-70%-a!, mely évente 2-3%al nő), azaz ennyivel kevesebb jut exportra. A legjobb esetben is csak 2020-ig tud szinten maradni az eladott orosz gáz, még a működő Bovanenszkoje mező esetében is. Ha csúszik, akkor az európia gázvásárlás valószínűleg sosem haladhatja meg a 2008-as szintet. Menetközben még felbukkant Knía is a színen, amely egyre növekvő gázigénnyel lép a piacra. Jelenleg a kínai gazdaság gázigénye 70 milliárd m3 körül mozog, de 2020-ra elérheti a 200 milliárd m3/évet is, hacsak a kínai gazdaság szintén nem roppan meg, ami más szempontból jelentene váratlan és kellemetlen helyzetet. Ennek a gáznak a forrása saját termelés, és Oroszország. Úgyhogy húzzunk bele, 2020 hamar eljön. És utána az EU-ba behozott gáz 60-65%-a hirtelen drága lesz, majd elkezd fogyni (lehet, hogy Kína miatt már 2017 környékén gond lesz)... kell ezt részletezni?

Adatok forrása: USA Energiaminisztérium, Uppsala Hydrocarbon Depletion Group előadása, ASPO 2009, saját számítások (Export-land modell).

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Milyen tanulsággal szolgálhat korábbi népek és a természet viszonya, amennyiben az összeomlásig fajuló válságot idézett elő? A húsvét-szigetiek kivágták az utolsó fát is, a dél-amerikai indiánok túlhasználták a földet... El lehet ennyivel intézni régmúlt társadalmak bukásának okait?

A könyv a rendszerelméleten keresztül mutatja be, mire jutott a lehetséges forgatókönyvek elemzésével; milyen jövőnk lehet. A könyv alapját egy olyan számítógépes modell eredményei képezik, mely kulcsfontosságú folyamatokat modellez (népesség, energia, ipar, mezőgazdaság, szennyezés stb. alakulása és kölcsönhatásaik). Az eredmény megdöbbentő.

X