Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Éghajlatváltozás és logika

Érvek sora az egyik táborban, és érvek sora a másikban is. Nem mindig van időm arra, hogy végigolvassam azt a sok - legtöbbször zugoldalakról származó hírt amelyek mindenáron le akarnak dönteni minden korábbi tudományos vélekedést. Néha elég egy egyszerű szorzás-osztás, hogy kiderüljön, igazak-e az újabb "megdöbbentő" hírek, vagy csak lusták lettünk gondolkodni is, már csak linkeket vagdalunk egymás fejéhez egy-egy vitában.

Én most gondolkodásra hívom fel az olvasót. Egy pillanatra álljunk meg, és nézzünk a fizika egyik legegyszerűbb, laboratóriumban kimérhető eredményét: a CO2 molekula infravörös spektrumát. A legtöbb molekula infravörösben nyel el sugárzást, itt gerjeszthetőek ugyanis a molekulák. Képzeljük el úgy őket, mint mini súlyzókat, ahol középen a szénatom van, kétfele kiáll két oxigénatom, és a súlyzó szára egy-egy rugó. A rugó akkor kezd el jócskán rezegni, ha egy megfelelő energiájú infravörös foton (hőfoton) találja el. Ekkor a foton energiája elnyelődik a molekula rezgésében. Persze egyszer majd ez a rezgés leáll, a fotont újra kisugározza a molekula, de nem mindig kifelé, az űrbe, így a hő egy része itt csapdába kerül. Jó, ez nagyon egyszerű kép, mégis nagyjából elfogadható.

Több CO2-->nagyobb hatás. Az alsólégkör már elég jól telített CO2-vel, de a felső még nem. A hatást tehát növelni tudjuk, több CO2 kibocsátásával.

Mégis némelyek azt állítják, hogy ennek semmi köze az éghajlat változásához.

Legyen. Játsszunk el a gondolattal, hogy nem tudjuk mi az oka annak, ami körülvesz minket. Mert azt azért nehéz lenne tagadni, hogy elég masszív éghajlatváltozás zajlik; és ennek leglátványosabb jelei az Északi-sark környékén lelhetők fel. Az ábrán is az látható, hogy 2000 és 2009 közötti évek átlaga mennyivel tér el a Föld egyes tájain az 1951 és 1980 közötti évek átlagától (NASA).

Szóval ez legalább tény. Tegyük fel egy pillanatra, nem tudjuk mi okozza. Mégis, a fenti fizikatudás fényében kicsit buta álláspont azt hirdetni, hogy az emberi hatás elhanyagolható ebben, pöfékeljünk csak bátran.

DE! De végképp hülyének tűnik az érvelő, akkor ha elfogadom, hogy igaza van, és azt teszem fel, hogy az éghajlat tőlünk függetlenül változik. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a légkör most éppen egy nagyon erősen instabil állapotban van. Értelmes dolog akkor még nyakonönteni egy csomó üvegházgázzal is, ami ezt az instabilitást valószínűleg tovább növeli?

Na erre tessék gombot varrni.

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Milyen tanulsággal szolgálhat korábbi népek és a természet viszonya, amennyiben az összeomlásig fajuló válságot idézett elő? A húsvét-szigetiek kivágták az utolsó fát is, a dél-amerikai indiánok túlhasználták a földet... El lehet ennyivel intézni régmúlt társadalmak bukásának okait?

A könyv a rendszerelméleten keresztül mutatja be, mire jutott a lehetséges forgatókönyvek elemzésével; milyen jövőnk lehet. A könyv alapját egy olyan számítógépes modell eredményei képezik, mely kulcsfontosságú folyamatokat modellez (népesség, energia, ipar, mezőgazdaság, szennyezés stb. alakulása és kölcsönhatásaik). Az eredmény megdöbbentő.

X