Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Olvasói levél

 

Kedves Zsolt,

 



Ennyit változott a közbeszéd 10 év alatt

Talán sokan emlékeznek még rá azok közül, akik az oldal rendszeres látogatói, hogy 2005-2006 környékén már voltak néhányan - Gyulai Iván. Láng István, Molnár Géza, Végh László, Hetesi Zsolt -, akik különféle égető kérdésekről mertek beszélni. Ekkoriban a társadalom részéről még nem érkezett számottevő visszhang, a tudományos és döntéshozói világ pedig olykor megvetéssel, olykor lenéző mosolygással, vagy hallgatással felelt.

Az elmúlt évtizedben a világ roppant zűrös hellyé vált. Egy újabb hidegháború küszöbén állunk Oroszország és az USA között, Európa lakossága kezd rádöbbenni, hogy a harmadik világból érkezők jó része nem táplál baráti érzelmeket befogadói iránt. A könnyűolaj kitermelése 2005 óta nem nő. Az üvegházgáz-kibocsátás a kínai termékek mögött álló szén alapú energia miatt sosem látott mértékben nő. Az Északi-sark jégmentes nyarai karnyújtásnyira vannak. A fajkihalás mértéke olyan ijesztő, hogy egyes előrejelzések szerint dédunokáink már nem fognak mézet enni.



A könnyűolaj exportcsúcsa

A legutóbbi olajár-robbanás idején (2008 környéke) vált ismertebbé az Export-Land Modell, amely lényegében arra mutatott rá, hogy egy olyan olajtermelő országban, ahol a kitermelés már csökken, illetve a belső fogyasztás még növekszik - hiszen legtöbbször fejlődő országról van szó - az exportált olaj mennyisége nemcsak a kitermelés esése miatt csökken, hanem a belső fogyasztás növekedése miatt e két utóbbi folyamat eredőjeként.
Számos esetben igazolódott, hogy a modellnek valóságos országok helyzete is megfelel, legutóbb például Egyiptomban, ahol 2010-ben az export megszűnt, vele pedig a jelentősebb bevételek is; és ez egybeesett a búza világpiaci árnövekedésével, így az "arab tavasz" eseményeinek gyújtópontjául szolgált.



Kitekintő — Antonio Turiel Elemzései a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) éves előrejelzéseiről (WEO) I. rész WEO2012

Turiel elemzései elé

 

Az alábbiakban egy rövid, ám remélhetően izgalmas időutazásra invitáljuk érdeklődő olvasóinkat. A Kitekintő legutóbbi posztjaiban egy spanyol bloger, Antonio Turiel írásaiból, elemzéseiből idéztünk. Most az IEA legfrissebb jelentése kapcsán mintegy 3-5 évet visszalépve Turiel segítségével felidézzük és értelmezzük a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi előrejelzéseit. A WEO 2012 apropóján a 2010-es és 12-es előrejelzések összehasonlításával kezdünk, és a későbbiekben sort kerítünk a 13-as és 14-es jelentések elemzésére is. A cikkek egymást követő megjelentetésével lehetőséget szeretnénk biztosítani az egyes jelentések, illetve azok elemzésének összehasonlítására, így a folyamat jobb áttekintésére, megértésére is.

http://ugobardi.blogspot.hu/2012/12/weo-2012-la-iea-riconosce-il-declino.html



Kitekintő: — A. M. Turiel: Örvénylés

Turiel gondolatai elé:

 

„Az élet rendszere ezen a bolygón annyira bámulatba ejtőn komplex, hogy hosszú időnek kellett eltelnie mielőtt az ember egyáltalán rájött, hogy egy rendszerről van szó, s nem valamiről, ami csak úgy ott van.”

Douglas Adams[1]



10 ok, amiért nem jó az alacsony olajár

Miért gond az alacsony olajár?



Kitekintő — Az Ördög, létezik? Jacopo Simonetta írása

Jacopo Simonetta írása elé

 

Nem is oly rég teljes napfogyatkozásról tudósított valamelyik csatorna. A riporter büszkén jegyezte meg, mennyivel okosabbak vagyunk, mint az ottani bennszülöttek, akik közül sokan még ma is azt hiszik, hogy napfogyatkozáskor a Sárkány megeszi a Napot, holott e jelenség magyarázata pofon egyszerű: a Hold keresztezi a Nap pályáját, és egyszerűen eltakarja az utóbbi égitestet.



Durva világ jön - megmondtam 2008-ban, nem?

Ukrajnában két szénerőmű tartalékai is csak napokra elegendőek a híradások szerint (rt.com). A szakadár területeken maradt Ukrajna egyik legértékesebb bányakincse, a kőszén. Míg tavaly 85 millió tonnát bányásztak és 62-t használtak fel belföldön, addig jelenleg néhány erőmű esetén nemhogy a millió, de a néhány százezer tonnát sem nagyon éri el a tartalék.



Azerbajdzsán, mint az EU stratégiai gázbeszállítója?

Többek között a hvg.hu-n olvastam, hogy Azerbajdzsán az EU hosszú távú gázbeszállítója kíván lenni, idézem: "legalább száz évre Európa megbízható gázszállítója lehet".Vajon ebben mennyi az igazság? Különösen fontos feltenni ezt a kérdést akkor, amikor Paks II és az orosz-ukrán helyzet miatti gázkérdések kapcsán lassan a 10 millió energetikai szakértő országá válik Magyarország.



Kitekintő: Ugo Bardi: Zuhan az olaj ára — ám nem biztos, hogy ez jó hír

http://ugobardi.blogspot.hu/2014/10/il-barile-costa-sempre-meno-ma-non-e.html

 [14 ottobre 2014]

Fordította: Olajos Tibor, szerkesztette (ferdítette): Molnár Géza



Kitekintő - JacopoSimonetta: A túlélés tizenkét pontja

A sorozat folytatása elé.

Ha most tréfás kedvem lenne, azt írnám, elérkezett sorozatunk következő évadja, a korábbi epizódok főbb szereplői közül néhányan Pl Anna Ryden, Felice Capretta már nem tartanak velünk, mások, Pl Antonió Turiel, Ugo Bardi a továbbiakban is számot tarthatnak megtisztelő figyelmünkre. De ez a sorozat nem az a sorozat.



Mi a helyzet olajcsúcs-ügyben?

Sokszor teszik fel nekem a kérdést: nem érzi úgy, hogy tévedett az olajkitermelés tetőzése kapcsán? Valamikor azt mondtam, hogy 2005 körül várható, hogy a legtöbb olajat bányásszák és aztán csökken a kitermelés, áremelkedést okozva.

Első látásra úgy tűnik tévedtem, hiszem akkoriban 84 millió hordót bányásztak naponta, most pedig 89-et. De ha közelebbről megnézzük, ebből valójában csak a könnyűolajat szabad olajként kezelni, a bioüzemanyagot, a cseppfolyós földgázt nem.

S ha vetünk egy pillantást a könnyűolaj termelésére, azt látjuk, hogy az nem nőtt lényegében semmit sem 2004 óta.



Ha felszáll a köd — Néhány megjegyzés Antonio Turiel bejegyzéséhez

Az elmúlt két évben számos cikket kaptam Tibortól, és ugyannyi kérést, tegyem közzé ezeket az írásokat. Akkoriban úgy éreztem, ezekben a híradásokban nincs semmi új, semmit nem tesznek hozzá mindahhoz, amit korábban már itt leírtunk, illetve előadásokon elmondtunk. Mindegyik írás megerősítette, a folyamatok töretlen lendülettel haladnak az előre jelzett irányban, ugyanakkor egyik segítségével sem lehetett ettől biztosabbat mondani. E téren Turiel jelenlegi írása sem mond többet, láthatóvá tesz viszont egy mintázatot, amit érdemes körüljárnunk.

Miről is ír legutóbbi bejegyzésében Turiel?

Emeljük ki sorra azokat a tételeket, amelyeket fontosnak vélünk:

1. tétel: A könnyen hozzáférhető olajkészletek kitermelési csúcsát 2004-5 körül elértük.

2. tétel: Ettől kezdve az olajkitermelés jelenlegi nagyságrendjét a nehezen hozzáférhető készletek (olajhomok, olajpala), és a másodlagos üzemanyagok (bio-etanol, bio-diesel) segítségével sikerült fenntartani.



Kitekintő- Antonio Turiel: A kutatási, beruházási költségek csúcsértéke a kőolaj kitermelés igen közeli összeomlását jelzi.

ford. megjegyzése, ezen cikk után úgy vélem kidobhatjuk a korábbi csúcs, ill. hanyatlási grafikonokat, (melyek jellemzően eleve optimisták voltak) és egy rosszabb forgatókönyvre kell felkészülnünk. 

http://ugobardi.blogspot.hu/2014/03/il-picco-degli-investimenti-segnala.html

http://crashoil.blogspot.it/2014/03/el-colapso-de-la-produccion.html

A kutatási, beruházási költségek csúcsértéke a kőolaj kitermelés igen közeli összeomlását jelzi.

Írta Antonio Turiel, olaszból kivonatosan fordította Olajos Tibor. Szerkesztette: Molnár Géza.



Áramszünetek Buenos Airesben

Van egy ország, nem nagyon messze, még ezen a bolygón. Argentínának hívják. 2000 körül államcsőd-közeli helyzet alakult ki, és a belváros sem volt biztonságos akkoriban. A tapasztalatokat egy Ferfal nevű orvos írta le, hasznos ötletekkel teli blogájában (érdemes olvasni).

Azt hinnénk, egy ország és az országban lévő vállalatok is tanulnak az esetből, mert ha szükségállapot lép fel, nem nagyon van áram, víz, élelem és általában profit sem terem.



Nincsenek csodafegyverek

Minap olvastam a portfolio.hu-n, hogy az elkövetkező idők energetikai térképét átrajzolja majd a csodafegyverként lefestett nem hagyományos földgáz és kőolaj kitermelése, sőt a kitermelés növekedése miatt még az USA exportőrré válásának lehetőségét is elképzelhetőenk tartja a cikk által idézett Nemzetközi Energiaügynökség. A valóság azonban kicsit bonyolultabb...



Ismétlődő gazdasági recessziót hozhat az olajcsúcs? Washington Post-beli cikk fordítása

Egy új energiaszegény korszakra készülhetünk, amely könnyen állandósuló gazdasági válságokat is eredményezhet. A Washington Postban megjelent interjú szerint beléptünk a veszélyzónába. Az olcsó energia szűkössége a modern civilizáció alapjait is veszélyeztetheti –írja az autolaj.hu. Interjú Chris Nelderrel, a neves független energetikai szakértővel.

 

Washington Post (WP): Kezdjük az alapoknál! Pontosan mi is az olajcsúcs?



400 ppm. Csak röviden



A Túlélés Szellemi Körről

Mi lesz Magyarországgal a következő évtizedekben, egy rohamosan átalakuló világban, ahol a Föld népessége drámaian növekszik, míg a természeti erőforrások fogyatkoznak, és a társadalmi különbségek szakadékká mélyülnek. Többek között e témákat is vizsgálja a ma megalakult Túlélés Szellemi Kör.

Láng István akadémikus kezdeményezésére 2012-ben megalakult a Túlélés Szellemi Kör (TSZK), mely szakértők önkéntes csoportja. Működésében világnézeti felfogástól és politikai szimpátiától függetlenül olyan személyek vesznek részt személyes minőségben a tudomány, fejlesztés, a kultúra, a közélet területéről, akik már foglalkoztak távlati társadalmi, gazdasági, természet- és környezetvédelmi problémákkal és ezek kölcsönhatásaival. A TSZK tevékenységének vezérlő elve a fenntarthatóság érvényesítésének tudományos megalapozása.



Amikor már mindenkinek nyilvánvaló lesz (1). A nem konvencionális készletekről

A Magyar Dipó hírlevele megérdemli, hogy két sort is idézzek belőle, mert egy elég sokakhoz eljutó forrás, másrészt pedig igyekszik szakértői anyagokból töltekezni. A nem hagyományos olaj- és gázkészletek kitermeléséről esik szó. Arról, hogy a valódi szakértők, PR nélkül ugyan, de régen kimuatták, hogy az egész boom valójában buborék. Drága, nem bővíthető gyorsan, ha egyáltalán bővíthető a jelen kitermelésnél sokkal többre, és nettó energetikai hozadéka elmarad a hagyományos készletekhez képest.

"King és társai a Nature-ben megjelent cikkükben azt közlik, hogy a kőzettöréssel történő nem hagyományos olaj- és gázforrások növekedéséről szóló közlések ellenére a világ létező forrásainak kimerítése [kimerülése, ez a depletion rate angolul, hzs] évenként 4.5%-6.7%-kal folytatódik. Kategorikusan elutasítják azokat a véleményeket, hogy a palagáz-boom lehetővé tenné egy energiaválság elkerülését."

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

X